Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Amint egyre szélesebb körben megjelent az igény a ló használatára, illetve egyre nagyobb számú egyed állt rendelkezésre, az ember felfedezte, hogy melyek a ló kívánatos, továbbörökítendő tulajdonságai.A lóval foglalkozó korai szakértők tapasztalatot szereztek arról, hogy milyen adottságok kellenek a megfelelő munkavégzéshez, a nagyobb teherbíráshoz, a jobb állóképességhez, a gyorsasághoz és egyéb, a hasznosítás szempontjából fontos előnyökhöz.A mindenkor kívánatosnak tartott tulajdonságok alapján, valamint a tenyésztés által elérendő célokhoz elkezdték kiválogatni azokat az egyedeket, melyeket a leginkább megfelelőnek tartottak.Döntő fontosságúvá vált, hogy az egyedek milyen jó tulajdonságokkal rendelkeztek, és mennyire átütően tudták örökíteni azokat.Így kezdődött el az évezredek óta tartó hagyomány és tudomány, amelyen a mai, modern lótenyésztés is alapul.A modern lófajták kialakulására az arab, a berber és a spanyol ló bírt a legnagyobb hatással.Ezek közül legalább egy megtalálható minden modern lófajta ősei között.

A ló szaporodása

A ló emlősállat, melynek szaporodása történhet természetes vagy mesterséges fedeztetés útján. A mének folyamatosan nemzőképesek, a kancák viszont csak úgynevezett sárlás időszakában termékenyíthetők eredményesen, amely 20 napos megszakítások után körülbelül 3-5 napig tart.A kancák 11 hónapig azaz körülbelül 325-350 napig vemhesek.Az ideális fedeztetési idény az északi féltekén márciustól szeptemberig tart, így a csikók február vége és augusztus között, a tél elmúltával jönnek világra.Érdekesség, hogy szinte minden csikó éjjel születik.A csikók a legtöbb lófajta esetében hat hónapos korukig szopnak.